2018. május 6., vasárnap

James Fenimore Cooper A préri regény

=" James Fenimore Cooper A preri regeny
James Fenimore Cooper A préri regény





James Fenimore Cooper A préri regénye 1927-ben jelent meg. Ez a harmadik könyv a Bőrharisnya sorozatból, de kronológiailag az utolsó történet, amely Natty Bumpo utolsó éveit meséli el. Az 1804-ben játszódó történet a nagyrészt még meghódításra váró, hatalmas észak-amerikai préri világában játszódik, ahol vad indián törzsek, merész telepesek kalandoznak, és a természet még a maga szépségében virul.





A préri könyv tartalom, történet



Ishmael Bush, a tagbaszakadt családfő, feleségével, sógorával és hét jól megtermett fiával halad a prérin. Velük vannak még a gyerekek és egy fiatal nő is. Egy idős trapperrel találkoznak, aki táborhelyet mutat nekik, ahol a ponyvás szekerekkel letelepednek.
A vacsora után a lány távolabb megy, és beszélgetni kezd az öregemberrel. Hamarosan felbukkan egy fiatal méhvadász, akiről kiderül, hogy csak a lány miatt követi a családot, titokban. Azonban nem tudják befejezni beszélgetésüket, mert sziú lovascsapat bukkan fel és észreveszi őket.


Cooper A préri bölényvadászat


A sziúk elhajtják a telepes család állatait, akik kénytelenek kézi erővel tovább húzni a szekereket egy védett sziklahegyre, amelyet az öreg trapper mutat nekik. Közben megérkezik Battius, az orvos, aki növények és állatok felfedezésével foglalkozott, ezért mindig eltávolodott a karavántól.
Amikor egy napon a trapper és a méhvadász bölénypúpot süt, odamegy hozzájuk a doktor, s hamarosan megjelenik egy fiatal katonatiszt. Az ő története kapcsolódik a trapper fiatalkorához, s általa új megvilágításba kerül Ishmael útja is. Van ugyanis egy külön sátruk, amelybe senki sem léphet be. Ráadásul a telepesek vadászatán eltűnik Asa, a legidősebb legény, és senki sem tudja mi lett vele.




A préri könyv értékelés, jellemzés



Ezt a regényt is a Nagy Indiánkönyvben olvastam, máig úgy van meg. Akkoriban gondolkoztam, vajon miért Az utolsó mohikán szereplőire vannak visszautalások, s azok leszármazottja jelenik meg a regényben. Azóta tudom már, hogy A préri az után a regény után íródott. Mivel itt a páni indánok a „jók” és a sziúk a rosszak, ezért volt fura Kevin Costner 1990-es Oscar díjas filmjében ennek fordítottja.
Egy kis ellentmondás, hogy a könyv elején az 1804-es évszám van megadva, később, Battius doktor naplójában az 1805-ös évről ír. Egész szokatlan viszontlátni drága főhősünket, Natty Bamppo -t távol minden régi baráttól, 80 évesen a vad prérin. Most már nem az ügyessége és ereje a fő erénye, hanem tapasztalata, esze és bölcsessége.


Lovasok a prérin

Egész szimpatikus, ahogyan kialakult az a külön „klikk” a trapperrel, méhvadásszal, katonatiszttel, a lánnyal, Ellennel, a doktorral, egy „új” lánnyal, és a páni indiánnal. Ők a történet pozitív figurái, akik nem mindennapi kalandokon esnek át, s akikért szurkolunk. Ishmael csapata elég vegyes, vannak jó és rossz jellemzőik.
Annak idején gyermekként nem értettem, hogy a vadász, aki mindig igazat mond, itt hogyhogy félrevezeti az indiánokat. Azóta persze rájöttem, hogy a becsület nem örök igazmondást jelent, hanem sokkal inkább igaz emberséget, melyben a szeretet magasabb rendű annál, mint hogy a személy szóbelileg tiszta maradjon.
A trapper azért mondott mást, hogy ezáltal megmentse barátai életét, lemondva ezzel arról, hogy egyenes legyen és az indiánok is igaznak tartsák. A páni indián a klasszikus Cooper -i mintatípus, a nemes, igaz szívű, és bátor indián ideálból. A szerepe először csekély, majd a regény végére megnő.
A szerző „szokás szerint” itt is jó és rossz indián törzseket különböztet meg, csupán itt az irokézek helyét a sziúk, a delavárok/mohikánok jellegét pedig a pánik veszik fel. Nyilvánvalóan ezek túlzások, bár akkoriban bizonyos fokig ez lehetett a tapasztalat. Van néhány igencsak humoros jelenet is A préri regényben
Például amikor Matori, a sziúk főnöke a fogságába került Inez helyett -akire szemet vetett – felajánlja Ishmaelnek legfiatalabb feleségét. „– Mondd meg Nagy Bivalynak, hogy kergesse el ezt a csúnya vénasszonyt” – ezzel Eszterre, a férfi feleségére utalt. Na ezen padlón voltam a nevetéstől, és még utána is mondott pár dolgot róla. Azért (is) volt olyan humoros, mert több mindenben igaza volt a sziúnak az asszonyt illetően.


A préri regény

A „végső” ütközet egy kicsit gyorsan lezárult, bár régebben mindig elégedett voltam vele, amikor olvastam. Azon sokszor csodálkoztam, hogy lehetett a squatternek (Ishmael) és feleségének annyi gyermeke. Mert ha leszámítjuk a 7 nagy darab legényt, rajtuk kívül még ott volt egy csomó fiú és lány. Annak örültem, hogy Tacsihcsanát a páni főnök, Sziklaszív magához vette.
A préritüzes jelenet, ahogyan a trapper megmentette őket, akkoriban nem teljesen volt világos számomra, és még ma sem egyértelmű. A módszert csak leírta a szerző, de nem magyarázta meg. Kíváncsi lennék arra is, ki az, akire gondolt, hogy ráhagyja a fegyverét a főszereplő, bár említette a helyet, az Otsego tó közeli településnek.
A préri regény vége, Natty Bamppo utolsó órái nagyon szívszorítóak voltak számomra, akárhányszor olvastam. Gyermekként „hozzám nőttek” ezek a történetek, és nehéz volt a válás. Csak azt sajnálom, hogy ezek a fordítások több mindent kihagytak az eredeti szövegből.


Értékelés (saját tetszési indexem)
8
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)



Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © 2018.05.06. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

2018. március 17., szombat

Carlos Castaneda – Az álmodás művészete könyv

=" Carlos Castaneda – Az almodas muveszete konyv
Carlos Castaneda – Az álmodás művészete könyv



Carlos CastanedaAz álmodás művészete könyve 1993-ban jelent meg. Ez a könyv az általam már bemutatott, 1987-es A csend ereje művet követi a sorban. De míg utóbbi főleg a „cserkészés” tudományával foglalkozik, addig Az álmodás művészete az „álmodás” tudományával.



Carlos Castaneda – Az álmodás művészete tartalom, történet



Castanedát Don Juan két állapotban tanította, egyrészt a szokványos, hétköznapi, másrészt egy módosított tudatállapotban, melyet ő a második figyelem állapotának nevezett. A második figyelem állapotában találkozott Don Juan társaival és más tanítványokkal is, azonban a hétköznapi tudatosság állapotában ezekre nem emlékezett.
Castaneda elmondása szerint Don Juan és társai távozta után – 1973-tól 1988-ig tartott - míg az évek során sikerült felidéznie magában ezeket az eseményeket, majd időrendi sorrendbe is helyeznie emlékezetében. Ez a könyv a második figyelemben tett élményeiről és tanulási folyamatáról szól.
Carlos fokozatosan halad tanítója általi gyakorlatokat követve az álombeli birodalom meghódtásában. Az egész azzal kezdődik, hogy egy testrészét meg kell találnia álmában. Majd el kell érnie, hogy tekintete kontrollálásával „egyben tartsa” az álombéli helyet. A következőkben pedig egyik álomból a másikba ébrednie.

Az álmodás művészete

Eze gyakorlatok során egyre tudatosabbá válik ezeken a helyeken és helyzetekben és kapcsolatba kerül nem szerves lényekkel. Egyikük, a „megbízó” folyamatos instrukciókkal látja el. Don Juan figyelmezteti, milyen veszélyes terep ez, mert kíváncsisága és tudásvágya felhasználásával ezek a lények egyre messzebb csalják azokba a világokba.
Amikor megjelenik valaki, aki nem abba a világba tartozik és Carlos erős vágyat érez a kiszabadítására. A helyzetet kihasználják a nem szerves lények, miáltal nagy bajba kerül.



Az álmodás művészete könyv gyakorlati tanításai



Nagyon fontos technikák és gyakorlatok vannak bemutatva ebben a könyvben, amelyek lényeges részét képezik a tolték tudás átadásának.
Az álmodás kapuinak bemutatása és az álmodás irányítása alá vonásának teljes útja le van fektetve. Ennek során el lehet jutni addig, amíg valaki tudatosan érzékeli az energiatestét, amely különvált fizikai testétől. Erről meg is győződik és tudatosan tartózkodik a más világokban.
Amikor Carlos felteszi a kérdést, hogy mi a célja az álmodási gyakorlatok általi más világok érzékelésének, Don Juan így válaszol:
„ – Igazi kereskedő módjára beszélsz. Mekkora a kockázat, kérdezed,mekkora a százalékban kifejezett nyereség a befektetéshez képest? Jobb lesz tőle nekem? Nem lehet megmondani. A kereskedő elme kereskedik. De a szabadság nem lehet befektetés. A szabadság egy vég nélküli kaland, ahol az életünket tesszük kockára és még többet is, néhány pillanatért, ami túl van világokon, gondolatokon, érzéseken.”

Castaneda álmodás gyakorlatok

Az összegzésről (amikor a múlt eseményeit újraéljük gondolatban, s elengedjük) is részletes leírás található itt.

Arra a kérdésre, mit tegyen, hogy kiszabaduljon a szervetlen lények hatásköréből, Don Juan ezt felelte:
„ – Légy kikezdhetetlen. Már tucatszor mondtam neked. Kikezdhetetlennek lenni annyi, hogy az életedet egyenesbe teszed annak érdekében, hogy támogasd a döntéseidet és aztán nem a tőled telhető legjobbat, hanem inkább nagyon sokat teszel azért, hogy véghez vidd azokat a döntéseket. Amikor nem döntesz el semmit, akkor pusztán szedett-vedett módon rulettezel az életeddel.”


Az álmodás négy kapuja levezetése a könyv vége felé, a halállal dacoló bemutatásában teljesedik ki. Ő tovább finomítja a technikák felvázolását, és egy saját álomban vezeti végig a főszereplőt.
Az álmodás művészete regény gyakorlati lényege az álmodás kontrollja által az energiatest tökéletesítése, tudatosítása, ezáltal más világok felfedezése. Ez több mint tudatos álom, mert a gyakorlatok magasabb fokozatai összekötik az álmodás világait a hétköznapi világgal. Sőt a hétköznapi világ más helyeire viszik a gyakorlót, illetve hétköznapi helyzetből álmodásba.



Az Álmodás művészete értékelés, jellemzés



Az Álmodás művészete könyvet is már csak rendelve tudtam megszerezi, az előzőhöz hasonlóan. Ez sosem tartozott a kedvenceim közé a Castaneda sorozatban. Hiányoznak a régebbi gördülékeny párbeszédek és történetek, vagy a szereplőkkel történő események. Akkor lesz igazán izgalmas, amikor Carlos energiáit teljesen felemésztik a szervetlen lények, és Don Juan társaságának kell visszahoznia, ami megmaradt belőle.
A „kék felderítő” is egy olyan dolog, ami már-már fantasztikusnak hat földhözragadt világunkban. Az egész betetőzéseként pedig a halállal dacoló megjelenése és kalauzolása az ő álmodásában még nehezebben megfoghatóvá teszi az egészet.
Mindenképpen rendkívül értékes az álmodás kivitelezésének gyakorlatsorozata, amely azonban veszélyeket is rejthet magában a gyanútlan gyakorló számára. Az is jó, hogy itt mélyebben belemerülünk az energetikába, amelynek ismerete oly mély volt őseinknél.


A halállal dacoló

Bár Az álmodás művészete is regény, sosem lennék képes kitalált történetként tekinteni rá, aminthogy nem is az. 1993-ban tért vissza hosszú idő után a nyilvánosság elé az író, és ekkor jelent meg ez a könyv. Itt bukkannak fel új társai, akik az ő saját „társaságának” tagjai. Carol Tiggs, Florinda Grau és Taisha Abelar, a három nő vele együtt kezdett ezen évtől workshop -okat tartani. Utóbbi kettő könyvet is írt.
Nehéz az álmodás művészetét olyan valakinek bemutatni, aki nem ismeri az emberi energetikát, ami a láthatón túl van, mégis működtet mindent. De a könyv még a témában jártas embert is nyitott kérdések sorában hagyja. Felemel egy szintre, ami már az álmodás művészete, de a teljes megértés itt csődöt mond, mert előbb az átélésnek kell megtörténnie, amelyet mindenki csak maga tehet meg.


Értékelés (saját tetszési indexem)
6
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!


2018. január 26., péntek

A fekete lyuk tudományos-fantasztikus filmregény

=" A fekete lyuk tudomanyos-fantasztikus filmregeny
A fekete lyuk tudományos-fantasztikus filmregény




Alan Dean Foster A fekete lyuk tudományos-fantasztikus filmregénye 1979-ben jelent meg. A könyv az azonos című film alapján készült, bár van benne eltérés. Magyarországon a Gulliver kiadónál adták ki 1991-ben.






Alan Dean Foster A fekete lyuk tartalom, történet



A Palominó kutatóűrhajó visszatérőben van távoli útjáról, melynek során idegen létformákat kerestek. Sajnos néhány apróságon kívül nem leltek komoly felfedezésre, így némileg csalódottak. A hajó kapitánya Dan Holland, az első tiszt a fiatal Pizer, Kate McCrae munkája a tudományos-technikai dolgokkal kapcsolatos, Alex Durant fizikus, Harry Boots pedig újságíróként van jelen. Társuk Vincent, az intelligens és néha humorizáló robot.


A fekete lyuk tartalom, történet

Egy különös jelenség vonja magára a figyelmüket. Hatalmas fekete lyuk felé közelednek, amely minden csillagot és más égitestet magába szippant a környéken. De még ennél is nagyobb meglepetés éri őket, amikor a lyuk túloldalán felfedezik, hogy egy gigászi űrhajó áll. A csillagászati törvényeknek mintegy ellentmondva „lehorgonyzott” az űrben és semerre sem mozdul.
Utánanézve az adatbázisukban, kiderül, hogy a hajó a Hattyú, az egykori nagy expedíció járműve, amely küldetéséből nem tért vissza a Földre. Próbálnak kapcsolatba lépni vele, de nem érkezik visszajelzés. Ahhoz, hogy a közelébe férkőzhessenek, veszélyes mértékben meg kell közelíteniük a fekete lyukat. Ügyes manőverezéssel sikerül eljutniuk a Hattyúhoz, ahol döbbenten észlelik, hogy a körülötte levő térben teljes nyugalom van.
Kíváncsiak, ezt hogyan érhették el a hajó irányítói, ezért megpróbálják körberepülni. Az orr részhez érve azonban váratlanul elkapja őket a fekete lyuk vonzása, és hirtelen „zuhanni” kezdenek felé. Minden tudásukra szükség van, hogy a hajót, s ezáltal az életüket megmentsék.




Alan Dean Foster A fekete lyuk értékelés, jellemzés, élmények



Az azonos című film nagy kedvencem volt gyermekkoromban, írtam is róla itt: Tudományos-fantasztikus filmek. Amikor 1991 -ben megjelent magyarul a könyv, eszembe sem jutott hogy filmregény, úgy olvastam, mintha a regény alapján készült volna a film. Számomra az ideális sci-fi, a távoli űr a maga titokzatosságával, és a fekete lyuk, amely egyik abszolút kedvenc témám a műfajban.

Alan Dean Foster A fekete lyuk könyv

A film és a könyv egyaránt borongós, sötét hangulatú, de egyben rendkívül vonzó és izgató annak, aki szereti a valódi tudományos fantasztikumot. Alan Dean Foster mesterien megjeleníti és közelebb hozza a figurákat, akiket a filmben megismerhettünk. Mind a hat karakter annyira eltérő, jellegzetes vonásokkal és viselkedésmintával rendelkezik, hogy összjátékuk számos lehetőséges végkifejlettel kecsegtet. De persze nem szabad elfeledkeznünk a robotokról sem. Vincent már-már emberi a viselkedését, beszédmódját és cselekvéseit tekintve. Maximilian egy hallgatag, de annál veszedelmesebb óriás, Bob pedig az alázat és a megfélemlített, de hősies egyén példája.
A tudományos rész érdekes, és elgondolkodtató elméleteket vet fel, amelyekre persze csak vázlatosan kapunk magyarázatot. Bár ez a könyv egyáltalán nem horror, mégis a Hattyúban van valami kísérteties, és a későbbiek fényében ennek okát már értjük is. Amikor Vincent és Bob a többi robottal játszottak, a regényben biliárdoznak, de a filmben lézerrel lőttek célpontokra.


A fekete lyuk jellemzés

A fekete lyuk regény a vége felé közeledve lesz egyre izgalmasabb, és a végjáték teszi fel a koronát az egészre. Ebben nagyon gyorsan pörögnek az események, és szinte lehetetlennek tűnik megúszni a szereplők szemszögéből. De a legvége mégsem pontosan ugyanaz, mint a filmben. Van egy kis eltérés, aminek nem tudom mi az oka, de mindkettő lenyűgözött.
Végül eljutunk oda, ahol megszűnik minden általunk ismert fizikai törvény, a legnagyobb test is parányivá zsugorodik, a megismerhetetlenség, a végtelen, egy másik világ kapuja, a fekete lyuk.


Értékelés (saját tetszési indexem)
8
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)



Ajánlott cikkek: Az utolsó csillaghajó


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!


2018. január 14., vasárnap

Robin Hood A tolvajok fejedelme filmregény

=" Robin Hood A tolvajok fejedelme filmregeny
Robin Hood A tolvajok fejedelme filmregény




Simon Green Robin Hood A tolvajok fejedelme című filmregénye 1991-ben jelent meg. Simon Richard Green egy brit sci-fi és fantasy író. A tolvajok fejedelme filmregényt Magyarországon a debreceni Phoenix kiadónál adták ki, szintén 1991-ben. A könyv az azonos című film írott verziója, de annál valamivel részletesebb, s árnyaltabb.






Simon Green Robin Hood A tolvajok fejedelme tartalom történet




Jeruzsálemben, 1194-ben, a tömlöcben raboskodik Robin of Lockley és társa, Péter. Mikor arra kerül a sor, hogy Péternek a karját a hóhér levágja, Robin rátámad a segédekre. Csakhamar elintézik a hóhért és társait, de egy mórra, Azeemre van szükségük, hogy kijussanak, mielőtt az őrök elkapják őket.

A folyó, ahol Robin megküzdött Little Johnnal
A folyó, ahol Robin megküzdött Little Johnnal

Közben Angliában egyesek a király ellen szervezkednek, és a Robin uradalma közeli vidéken is megjelennek. A gazfickók lépre csalják Robin apját, aki nem akar árulóvá válni, ezért nem hagyhatják életben.
Robin megérkezik szülőföldjére Azeemmel. Útban hazafelé egy fiúcskát hajszoló bandával találkoznak. Kiderül, hogy egy elejtett szarvas miatt akarják elkapni. Robin közbelép, megvédi, s kideríti, hogy az üldözők vezetője Guy of Gisborne, a bíró kuzinja. Most a nottinghami bíró korlátlan úr a környéken, s kíméletlenül érvényesíti a jogait.
Robin hazaérve mélységes csalódással szemléli felégetett kastélyuk romjait. Egyedül öreg, megvakított szolgájukat találja ott. A gaztett mögött a bíró és a mellé állt nemesek állnak. Találkozik Marian -nel, gyermekkori ismerősével, aki a király rokona, s mostanában a szegényeknek adakozik.

Robin Hood fája
Robin Hood fája

De a legnagyobb meglepetések akkor várják, amikor a hírhedt sherwoodi erdőbe mennek. Egy nagy darab, furkósbottal harcoló férfival kell birokra kelnie. Csakhamar kiderül, hogy egy egész kompánia található az erdőben, mind olyan emberek, akik a bíró sanyargatásai elől menekültek oda.





Robin Hood A tolvajok fejedelme értékelés, jellemzés, emlékek, élmények



1991-ben nagyon tetszett ez a történelmi kalandregény, mint ahogyan a belőle készült film is. Robin Hood eme feldolgozását nagyon jól kitalálták, a történet izgalmas, sokszínű és nagy élmény volt az olvasása. Rengeteg szereplőt mozgat, s mindannyiuk erős, összetéveszthetetlen karakter.

Robin Hood szobra a sherwoodi erdőben
Robin Hood szobra a sherwoodi erdőben

Talán az egyetlen Robin Hood történet, amely Jeruzsálemben kezdődik. Olyan jól van kiépítve és levezetve az egész sztori, hogy egyetlen hibát, unalmas pillanatot sem találtam benne. A drámai csúcspont az, amikor a „vadak” letámadják az erdőlakók táborát. Ez hátborzongatóan lenyűgöző és fájdalmas volt a filmben és a könyvben is.
Viszont a filmben szászoknak hívták őket, a regényben pedig északi keltákról van szó. Valószínű a régi magyar szinkronban volt rossz a fordítás, mert az angol eredetiben is keltákról beszélnek.
A Robin Hood - A tolvajok fejedelme regényben élesen kiemelkedik a „gonosz”, a bíró a csúf Mortianna által egy sötét, beteges, boszorkányos kultuszt követ, titokban megvetve a kereszténységet. Ez szintén olyan elem, amellyel más Robin Hood történetekben nem nagyon lehet találkozni.

Jellegzetes fa a sherwoodi erdőből
Jellegzetes fa a sherwoodi erdőből

Mándy Iván könyve, a Robin Hood is nagyon jó volt, de a tolvajok fejedelmével nem veszi fel a versenyt. Míg az vidámabb, lazább, ez a filmregény nagyon is ”komoly”, bár humorral sincs híján, itt vérre és életekre megy a játék. A végére nagyon izgalmas lett, az olvasó csak kapkodja a fejét az események sodrásában.
Olvastam, hogy annak idején fanyalogtak a kritikusok a film bemutatásakor. Aki ennél jobban megformál egy történetet, az előtt le a kalappal. Szerencsére a film nagy siker lett, és a regény is káprázatos. Számomra tökéletes élményt nyújtott.



Értékelés (saját tetszési indexem)
8
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)



Ajánlott cikkek: Örök hősök
                         A viking asszonya


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!
 

2018. január 9., kedd

Yasar Kemal Az Ararát legendája regény

=" Yasar Kemal Az Ararat legendaja regeny
Yasar Kemal Az Ararát legendája regény






Yaşar Kemal Az Ararát legendája című epikus romantikus regénye 1970-ben jelent meg. A többszörös díjas török író ezen művéből egy évvel később egy opera készült hazájában.






Yasar Kemal Az Ararát legendája tartalom, történet



Az Ararátnál élő Ahmet -nél megjelenik egy ló. Többször elviszi messzebb, de az állat mindig visszatér. Az idős Szufi elmondja, a hagyomány szerint ha ez történik, az övé lesz az állat és az élete árán is meg kell védenie. Sok idő telik el és nem jelentkezik a gazdája. Egy idő után viszont a pasa keresni kezdi a lovát. Sok mindent ígér Ahmet -nek, de az nem hajlandó megválni lovától. Ezért a pasa embereivel az Ararátra indul.
Felégetik a házakat példát statuálva, de nincs eredménye. Eltűnik a lóval, és a környező népek is. Bejárják a hegyet, de az emberek mindenhonnan eltávoztak. Hosszú ideig tartó keresés után fel kell adniuk.


Az Ararát hegység előtt
Az Ararát hegység előtt


Közben az öreg Szufit börtönbe záratják, ahol csak a pasa egyik leánya, lbáhár látogatja meg és hallgatja a kaval (egy hangszer) játékát. Később apja eltiltja ettől. A pasa üzen Ahmet -nek, hogy látogasson el hozzá, a lovat nem kell hoznia. Bégeket küld hozzá, akik elkísérik. Ahmet megjelenik, de a pasa hamar haragra gyúl iránta és őt is bezáratja.
Mivel a mellette kiálló béget is a tömlöcbe küldi, már hárman raboskodnak ott igaztalanul. lbahar szerét ejti a börtönőr segítségével, hogy mégis meglátogathassa őket. Ahmet -et megismerve újfajta érzés ébred a szívében. Hát még amikor meghallja őt is játszani a kavallal.




Az Ararát legendája értékelés, jellemzés



Az egész könyv egy kicsit meseszerű, ami nem baj, mert kedvesen vonzó, van benne valami magával ragadó. Számunkra kicsit fura és szokatlan az a hagyomány, hogy ha egy ló háromszor visszamegy egy másik helyen, akkor már nem az eredeti gazdájáé. Nem igazán pörgős könyv, de a története elvisz magával.
A szereplők miatt gyakorolt rám hatást, és mivel mindig is vonzott az egzotikum, a Kaukázus vidékéről is szerettem volna olvasni. Gülbáhár tipikus álomleány, akit nem lehet nem szeretni, egyébként a valódi világban (könyvön kívüli) is vannak ilyen tiszta jellemek.


Gülbáhár az Ararát legendája


Több érdekes és különös/különleges személyiség van a regényben. Memo, a börtönőr olyan egyén, aki szinte végig szótlan visszafogott, pedig óriási érzelmi vihar dúl benne. Ő az egyik áldozat, aki bensejében leborul a lány varázsa előtt, de nem tud mit kezdeni a helyzettel. Érzéseivel viaskodva segít, miközben vágy, bűntudat, bánat és önfeláldozás kevereg benne.
Hüszo, a kovács erős jellem, nem tud elmenni szótlan az események mellett, a lány hatására cselekszik, megteszi, amit senki sem tett meg. Még a pasa ellen is szól, mert az igazságérzet erősebb benne a tiszteletnél. Kerván, az öreg sejk bírja a környék bizalmát, nagy tekintélye van, amely misztikus elemekből is táplálkozik.
Ilyen emberek állnak Gülbáhár mellett, mégis csak korlátozottan léphetnek fel. Úgy tűnik, sorsuk el van vetve. Mégis Juszuf, a testvére az, akiben megbízott, de gyenge jellem. Juszuf különösen paranoiás, betegesen fél apjától és azt hiszi mindenről tud. Ő volt az a személy, akit a legbosszantóbbnak találtam a regényben. Hogyan lehet valaki ennyire…
Az Ararát legendája könyv előhozta bennem azokat az érzéseket, amelyeket régebben egy-egy tévé sorozat gonosz főszereplője keltett életre. Miért kell eltűrni a gonoszságot? A bég, akihez később mentek viszont éppen az ellentéte volt a pasának. Nagyon becsületes, jóravaló.
Az egész könyvön végigvonulnak a szokások. De felmerül a kérdés, a szokások vannak az emberért, vagy fordítva? Mert itt az embereknek inkább pusztulniuk kell, minthogy a szokás megtörjön. Ha valami jó dologról van szó ez érthető is, de itt helyzettől függő.


Az Ararát hegység Yasar Kemal legendája


Az Ararát legendája regény végét természetesen nem árulom el, de számomra fura. Igazából most sem értem, hagyjuk is. Ez a regény más, mint amit általában a legtöbben olvasunk, nem is hasonlítható az átlagos romantikus könyvekhez.
Végig vonul az egész művön egyfajta „költeményszerűség”, mindig olyan, mintha valami káprázatos, légies, csodaszép, mégis valódi élményben lenne részünk. Egy kicsit túl kell lépnünk a logikán, és a szívünkkel olvasnunk, ami persze nem mindig könnyű. Mindenképpen egy nem mindennapi élményben lesz részünk.


Értékelés (saját tetszési indexem)
6.5
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)

Ajánlott cikkek: A kék lagúna
                                    Bambi regény




Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!