2016. április 1., péntek

Matthew Stover Töréspont könyv jellemzés, elemzés

Matthew Stover Töréspont könyv jellemzés, elemzés
 Matthew Stover Töréspont könyv jellemzés, elemzés



Matthew Stover Töréspont könyve először 2003-ban jelent meg „odaát” , az „újvilágban”, kis-nagy hazánkban 12 évvel később. A Töréspont története a klónok háborúja első évében játszódik, körülbelül hat hónappal a Geonosis –i csata után, a Haruun Kal nevű bolygón.



Mace Windu a szülőbolygójára indul, ahol szörnyű események történnek, pedig a köztársaságiak és a szeparatisták közötti küzdelem már véget ért. De ott maradt Depa Billaba – egykori tanítványa – akivel valami történhetett, és ezt ki akarja deríteni. Matthew Stover a Töréspont könyv történetéhez az Apokalipszis most című 1979-es film ötletéből merített. De méginkább a film alapjául szolgáló, ám más helyen és időben játszódó A sötétség mélyén című Joseph Conrad műből. A Töréspont részben az Új Jedi Rend könyvsorozathoz is kapcsolódik, illetve utal rá.


Matthew Stover Töréspont tartalma, története


Mace Windu –t és Yodá –t a kancellár várja. Lejátszanak számukra egy felvételt, amely egy brutális mészárlás holttesteit mutatja. A háttérből Depa Billaba hangjait azonosítják be, aki Mace tanítványa volt, s köze van az eseményekhez. Depa és társai az ellenállási mozgalmat szervezték, de közben a szeparatisták már visszahúzódtak a bolygóról.
Windu mester a Haruun Kal –ra utazik – amely egyben az ő szülőbolygója is – itt történtek a szörnyű esetek. A bolygó lakosainak nagy része Erő-érzékeny, sötét bőrű korunnai. Mace többször bonyodalomba keveredik, melynek során megölik az összekötőjét, és őt is letartóztatják. De Geptun, a biztonsági főnök, bizonyos díj ellenében szabadon engedi. Újabb küzdelmek által ismeri meg itteni kapcsolatát.
A Haruun Kal –on a korun –ok már régóta harcban állnak a balawaik –kal, akik a betelepülőket jelentették. A Nick Rostu vezetésével levő többi fiatal korun vezeti az őserdőn át Mace –t. A haladáshoz a lombfalóknak nevezett növényevőket használják, s csatlakozik hozzájuk három akk kutya, akiket a jedi megszelídít. Fülledt hőség van, ráadásul ebben a környezetben alig lehet használni az elektronikus eszközöket, a fémekre az itteni gombák pusztító hatással vannak.





 Töréspont a Haruun Kal őserdejében
A Haruun Kal őserdejében


Amikor a dzsungel felett járőröző balawai hajók megtámadják őket, súlyos veszteségeket szenvednek, Windu pedig a harcban az általa kifejlesztett vaapad –ot használva veszélyesen közel kerül a pusztításvágyhoz. Társaik szervezetébe veszedelmes kór kerül és a mester egy balawai helyhez jut. Gyermekeket talál, akiket meg akar menteni a közelgő harctól, de ez sokkal nehezebb, mint gondolja. Egyszerre kell a balawaikkal és a korunokkal is szembeszegülnie, ha meg akarja védeni az „ártatlanokat”. Megérkezik Kar Vastor, a karunok vezetője a csapatával, aki nagyon hatékony Erő-felhasználó, és pillanatok alatt haragot ébreszt Winduban.
Miközben a foglyokkal a dzsungel mélyi tábor felé haladnak, Windu ráébred, hogy a helyzet egyre reménytelenebb, mint ahogy ez a háború is az. Tudja, hogy Vastor nagyon veszedelmes – még rá nézve is – mert fizikai képességei mellett óriási Erő –vel bír, bár ösztönből használja. De mi történt Deepával? Mitől változott meg? Egyáltalán mit akar elérni ezen a bolygón?


Matthew Stover Töréspont könyv jellemzés, elemzés, szereplők


A cikk elején említettem, hogy a Töréspont regény merít A sötétség mélyén című könyv történetéből, s hangulatából. Utóbbi regény Kongó mélyén játszódik, a belga gyarmatosítás idején. Miközben a főszereplőnek egy elefántcsont-ügynököt kell visszahoznia, szembetalálja magát az emberi lélek árnyoldalaival, és a belgák kegyetlenkedéseivel az őslakosokkal szemben. Egyébként a már említett Apokalipszis most -ban a történetet a vietnami háborúba helyezték át.
De térjünk át a Töréspont könyv elemzésére. Érdekes újítás volt Windu naplóját olvasgatni. Szóval a mester titokban naplót irogatott mi? Nahát, eddig jól titkolta. Félretéve a viccet, számos dologra fény derül a leírásai alapján. Az ő szemszögén és érzésein át látjuk a történteket, s eközben bepillantást nyerünk a jedi lét mélyebb kérdéseibe, sőt dilemmáiba. Néha nagyon érdekes volt, máskor untam, de tagadhatatlan, hogy más oldalról élhettük át a történetet.

„Ha valaki Jedi, az azt jelenti, hogy fegyelmezett rendet kényszerít rá a természetére, ahogyan alapjában véve a civilizáció is egy fegyelmezett rend, amit rákényszerítenek az értelmes lények természetes ösztöneire. Mert a béke természetellenes állapot. A béke a civilizáció terméke. A Jedik nem a békéért harcolnak. Ez csak egy jelmondat, és félrevezető, mint a jelmondatok általában. A Jedik a civilizációért harcolnak, mert csak a civilizáció teremt békét. Azért harcolunk az igazságért, mert a civilizáció sziklakemény alapja az igazság.”

Általában amikor azt éreztem, hogy most már nagyon kezd fárasztani a regény, akkor történt valami apró esemény, ami miatt odafigyeltem. Egy ilyen holtpont volt a Windu és Vastor közötti első találkozás utáni rész. Azonban amikor a jedi szembeszállva a karuunok akaratával, biztos helyre akarta juttatni a foglyokat és ezért összeütközésbe került az őrökkel, frissítőleg hatott. Ezek az események és a párbeszédek, kicsit feldobták az amúgy is depresszióba hajló regényhangulatot. Amikor elérkezett az elkerülhetetlennek tűnő összecsapás Kal Vastorral, az már igen komoly volt. Az utána következő beszédek és magyarázat sokmindenre választ adott, és tovább fokozta az érdeklődésemet.
A probléma tovább mélyül azzal, hogy nem látszik igazi megoldás a bolygó lakóinak háborújára. A gyűlölet már mélyen beléjük ivódott, ráadásul a korunok – akik feltehetően egy régen a bolygón „hajótörött” jedik leszármazottai – az Erővel való mélyebb kapcsolatuk révén mindent intenzívebben élnek át. Depa már jó ideje velük van, ezért megváltozott a szemlélete, már nem (csak) a jedik nézőpontjából látja a dolgokat.

„A háborút nem tekintheted olyannak, mint az igazság védelmét. Nem harcolhatsz azért, hogy megóvd az ártatlanokat. Mert senki sem ártatlan.”

Depa Billaba állapota elég megrendítő, és elgondolkodtató, viszont számomra a regény végéig sem derült ki teljes mértékben, miért jutott el a teljes lehangoltságig (önfeladásig). Ráadásul még ilyen állapotban is elkötelezett mestere iránt, aztán mégis meg akarja ölni? És az a furcsa kapcsolat közte és Vastor között sem egyértelmű.




 Töréspont regény



A Töréspont könyv jellemzésekor az is eszembe jutott, hogy Matthew Stover többször leírja, Windu nem veheti fel a versenyt Vastor fiatal erejével, másképpen kell szembeszállnia vele. Ami meg is történt, de hogy pontosan hogyan kell értelmezni ezt az „erősebb nálam, de mégis le lehet (tudom) győzni” dolgot, még most sem teljesen világos. Kar Vastor személyisége eléggé különleges és „megfoghatatlan”, nem lehet hasonlítani más, ismert figurákhoz. A sötét erők mellett gyógyítói képességekkel is rendelkezik, egyszerre érthető és ellenszenves is a cselekvésmódja. Ez hatásossá teszi az ő alakját, mert nem tudjuk egyszerűen bekategorizálni. Nick sokkal emberközelibb, az elején magabiztos, majd egyre inkább rugalmassá válik, és ő volt az, aki némi humort is vitt ebbe a dramatikus történetbe. Egyébként Kar Vastor és Nick Rostu szerepelnek a Luke Skywalker és a Mindor árnyai történetben is.
A regény végefelé a csataleírások elég alaposak, és a sok akciót kedvelők megkapják a magukét, bár nem mindig könnyű követni az eseményeket. Van néhány váratlan fordulat, és az író többnyire igyekszik jól lezárni a szálakat, de meg kell mondjam, első olvasásra nem értettem mindent, ahhoz eléggé bonyolult, utána kell nézni. Ami nagy-nagy értéke a Töréspont regénynek, hogy szinte semmi sem fekete-fehér, minden árnyalt, az olvasónak meg kell találnia a saját álláspontját, muszáj megdolgoztatnia az elméjét, hogy megértse a történteket.
Annak ellenére, hogy a klónok háborúja vonalhoz sorolták a Töréspontot, a végét leszámítva, kevés köze volt ahhoz. Értékei ellenére a Töréspont túl sok erőszakot, negativitást, szomorúságot, rosszkedvet, kétségbeesést hordoz magában. Abból pedig van elég máshol is. Ráadásul valamire még mindig kíváncsi vagyok: fénykarddal átszúrnak valakit, és akkor mi történik? Semmi?
Matthew Stover Töréspont könyvét, amellett, hogy szigorúan csak felnőtteknek való, olyanoknak ajánlom, akik valami fajsúlyosabbra várnak az egyszerű szórakoztatás helyett, és készen állnak egy kis elme (lélek?) megdolgozásra.


Értékelés (saját tetszési indexem)
5
(1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)

Olvasd el ezt is: A Cestus csapda története, jellemzése


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!



A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése