2017. március 19., vasárnap

Conan, a szigetek ura könyv kritika

Conan, a szigetek ura könyv kritika
 Conan, a szigetek ura könyv kritika





L. Spraque de Camp és Lin Carter Conan, a szigetek ura című regénye 1968-ban látott napvilágot. Conan utolsó nagy vállalkozását mutatja be a nyugati tengereken. Számos kiadást megélt és több országban megjelentették. Magyarországon 1996-ban volt olvasható először.




L. Spraque de Camp és Lin Carter Conan, a szigetek ura tartalom, történet


Conan hatvanas éveiben jár, a fia is már húszéves, és belefáradt a királykodás mindennapjaiba. Egy napon rejtélyes, vörös árnyak tűnnek fel a palotában, és eltüntetik egyik legfőbb támogatóját, Trocero –t. Éjszaka a barbár álmot lát, amelyben a próféta Epemitreus szól hozzá. Az üzenet arról szól, hogy a sötét mágia, amely hozzá érkezett, a nyugati óceánon túli szigetekről jött, és ő az egyetlen, aki tehet valamit ellene.


 L. Spraque de Camp, Lin Carter Conan, a szigetek ura



Conan merészet gondol, megbízza fiát királysága vezetéséve, s ő álruhában ellovagol délre. Az Argos – i Messantiában egy régi kalóz cimborával találkozik, a vanír Sigurddal. Egy rejtélyes támogató is megjelenik és máris készen áll egy hajó számukra, amellyel a nagy útra indulhatnak. A válogatott legénységgel hosszú utazás vár rájuk a nyugati óceánon, mígnem egyszer különös gályára bukkannak.



Conan, a szigetek ura kritika, jellemzés


Két évtizede habozva vettem kezembe ezt a regényt, mert ez már nem Robert E. Howard. De a kíváncsiság győzött, s bár a borítónak azóta se tudom, mi köze a történethez, az L. Spraque de Camp – Lin Carter szerzőpáros alkotott néhány egész jó történetet.
A Conan, a szigetek ura regény egész jól indul. A Howard féle hagyományokat követve, folyamatos visszautalásokkal a régi történetekből megismert szereplőkkel. Kicsit nehéz volt szakállasan elképzelnem Conant. Amikor a főszerepő régi életéből bukkannak fel személyiségek és összejön a csapat, a régi szép időket idézi. A tengeri csata után, amikor Conan különválik, eléggé elszürkül a történet. Innentől fogva maximum érdekes volt, de nem tudott túlzottan lekötni.

 



 Conan, a szigetek ura regény


Az alapötlet igen jó, Conan utolsó nagy vállalkozása, és a régi Atlantisz maradványainak felkutatása érdekes téma. Azonban a megvalósítás elég laposra sikeredett. Mint említettem, a regény eleje egész jó, később azonban elszürkül és a vége is elég gyatra lett. Nem unalmas, csak éppen valahogy olyan „megszokott”. Itt most nagyon kiütközött, hogy nem Howard műről van szó. Pedig a szerzőpáros Conan, a kalóz regénye egész jó volt. Összességében a Conan, a szigetek ura sem rossz könyv, de – az elejét leszámítva – az itteni jelenetek nem hagytak bennem mély nyomot.


Értékelés (saját tetszési indexem)
5
(1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Kapcsolódó cikk: Conan és a démonkapu könyv kritikája



Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!



A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!


 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése