2017. március 1., szerda

Fürge Calver könyvek, történetek

Fürge Calver könyvek, történetek


Fürge Calver könyvek, történetek





Fürge Calver Nemes István, vagy szerzői néven Jeffrey Stone találmánya. Saját bevallása szerint Jack Vance hőse ihlette (lásd: A túlvilág szeme). Calver történetei Káosz világában játszódnak. Alább a 90-es években megjelent 3 Calverről szóló regényt mutatom be.


Fürge Calver könyvek tartalma


Gyémántváros 1995 könyv tartalom


Egy rablóbanda megfutamodik a mágia elől és a barlangjában keres menedéket. Megjelenik Fürge Calver, aki megígéri a vezérnek, hogy bejuttatja őket ellenfeleik házába, ahol bosszút állhatnak. Visszatér ama házba, ahol a ház urát egy mágus is segíti, akivel Calver nincsenek jóban. Hamarosan furcsa események kezdenek történni, és a banditák bejutnak a házba. A ház ura csak Calverben bízik, akinek pedig régi kincsekre fáj a foga.
A regény későbbi részében
Calver csatlakozik egy karavánhoz, amely a déli sivatagon túli Gyémántváros nyomába ered.


A bosszú démona 1998 könyv tartalom


Calver a maradék bandával visszafele igyekszik a sivatagon át. De egy vihar és démonféleségek támadása folytán odalesznek a tevék, így kénytelenek maguk húzni a szekeret és a vizet. Calver zsarnoki módon hajtja őket, megvonja a vízadagukat, miközben ő maga mosakszik is, és a többieknek kell húzni a szekeret, míg ő rajta ül.


Furge Calver A bosszú démona


Később katasztrofális események történnek és megjelenik egy varázsló is, aki miatt megváltozik Calver életiránya.



Az élőhalott balladája 1996, 1997, 1998 könyv tartalom


Ez három történet egy könyvben. Az elsőben, Az élőhalott és a félholt élő című történetben Calver még csak 16 éves és Bredan, a barbár, valamint két társa cimborája. Megjelenik egy férfi, aki rengeteg pénzt ajánl, ha megtalálják a gyermekét. Csakhogy Calver úgy emlékszik, az említett ifjoncot épp ő tette el láb alól...



Fürge Calver könyvek, történetek jellemzés, kritika


A Gyémántváros nem rossz könyv. Bár sikerült gyorsan ellenszenvessé válnia számomra a főszereplőnek, a történet elszórakoztatott. A gilf nőkkel való „dolgok” ismét előhozták Nemes István szennyes fantáziáját.
A második regénynél már nagyon ellenszenves volt Calver, azért drukkoltam, hogy essen pofára. Az a néhány „visszautalás” Ravasz Cugelre nagyon oda nem illő, eleve egy másik világban van, ráadásul ilyen sokszor már hatástalan. S ha már itt tartunk, az ő karakterét sokkal jobban bírom, mint Calvert. Csak egy gazfickó, de Calver időnként valódi gazember.
Ennek ellenére A bosszú démona jó könyv, egy pillanatra sem unatkoztam és a helyszín is tetszett. Igencsak jó volt a közepéig, kétharmadáig, s utána sem rossz, de fergetegesebb véget vártam.
Az élőhalott balladája 3 korábbi történet összefűzése, kiegészítése:


Az élőhalott és a félholt élő
Az élőhalott balladája
Egy hulla nem csinál nyarat




Furge Calver regények


Fürge Calver történetek ajánló, vélemény

   
Érdekes, hogy Calver itt csak 16 éves, de egy helyütt azt írja Nemes István: 30 éve élt Drexionban. Iszonyú hosszúak a párbeszédek, szinte az egész történet a végtelenségig nyújtott párbeszédekből áll. Amúgy nem rossz, időnként élvezetes, ha ezt leszámítom, csak végig az volt az érzésem, alig haladunk előre. Az egyik ifjú Conanról szóló történet áll szintén szinte csupa párbeszédből.
 Ami Az élőhalott és a félholt élő végét illeti, itt nagyon nehéz megállnom, hogy csúnyát ne mondjak. Nemes István alias Jeffrey Stone egy életre megutáltatta velem ezt a karaktert. Ezt nem kellett volna.
A második, és harmadik részben sincs nagy különbség, csak a vége felé végre valamivel több a cselekmény. Őszintén szólva jobban érdekelt volna A bosszú démona folytatása, mint a kamasz Calver. Nem mintha rossz lenne ez a regény, de a vége felé közeledve már fárasztó volt, és egy kicsit untam. A fő karakter meg annyira jellemtelen, hogy képtelen vagyok bármilyen szinten azonosulni vele. A komisz kölök egy utcahosszal jobb jellem, pedig hát...
Felemás érzéseim vannak a Fürge Calver történetekkel, mert A bosszú démona regény közepén eléggé élveztem, de a harmadik regénynél egyszerűen ráuntam. Túl kevés a pozitív karakter (egyáltalán volt ilyen?) és valahogy már nem tudtam komolyan venni az egészet. 

Kapcsolódó cikk: Skandar Graun sorozat, könyvek




Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!




A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!


1 megjegyzés:
Write megjegyzés
  1. Hát ez is igaz. A Gyémántváros még nagyon jó volt, aztán Calver annyira egy pitiáner féreg lett, hogy most komolyan, egy ilyennel kéne azonosulni? Ígéretesen kezdődött a sorozat, nagyon hamar mélyrepülésbe kezdett. Mindazonáltal a Gyémántváros is egy kisregénygyűjtemény, 3 külön álló történet, szal valójában csak a Bosszú Démona a regény amin meg is látszódik a hullámzó színvonal.
    Viszont ezt ugye Stone néven írta, vagyis kevesebb az alpáriság mint a Skandar Graunos történetekben, ezekkel a könyvekkel inkább az a bajom, hogy nehogy már egy ilyen féregbe projektáljam ki magam olvasás közben :D

    VálaszTörlés